Thomas Stonewell vagyok, a StArt Kiadó felelős szerkesztője. Oli Steel legújabb regényének, a Soha ki nem hűl szerkesztési folyamata során egyértelművé vált számunkra, hogy ez a történet különleges figyelmet érdemel. Szeretnénk meghálálni a bizalmatokat egy egyedi lehetőséggel.
Előrendelés + Azonnali Olvasási Élmény
Mostantól előrendelhetitek a regény nyomtatott kiadását közvetlenül a kiadónktól. A nyomdai munkálatok már zajlanak, a fizikai könyveket várhatóan május végéig postázzuk.
AZ AJÁNLATUNK: Aki most nálunk rendeli meg a nyomtatott könyvet, annak ajándékba adjuk az e-könyv verziót is, amelyet a fizetés után azonnal le is tölthet! Így amíg a futárt várod, már el is kezdheted az ismerkedést Tamás és Dóri történetével.
Természetesen az e-könyv önállóan is elérhető a legnagyobb platformokon (Apple, Kobo, Amazon, stb.). Ha már van előfizetésed valamelyik áruházban, érdemes ott is tallóznod:
Hatalmas mérföldkőhöz érkeztünk! Az Auróra Kreatív Stúdió és a Stonewell Productions büszkén mutatja be legújabb produkcióját: Szabó Lőrinc klasszikusát, a Lóci óriás lesz-t, egy eddig sosem hallott, modern köntösben.
Ez az interpretáció túlmutat a hagyományos versmegzenésítésen. Bozi Angelika (ANGI) előadása és Thomas Stonewell 2026-os alternatív zenei világa félúton találkozik az alternatív pop és a ritmikus rap között. Egy különleges alkotás, amely méltó módon emeli át a klasszikus magyar költészetet a 21. századba.
A felvétel már elérhető minden jelentős streaming platformon!
Ezzel a provokatív gondolattal indít a Stonewell Productions és a StArt Kiadó legújabb kötete. Örömmel jelentjük be, hogy a várva várt pszichológiai utazás már világszerte elérhető az olvasók számára!
Miről szól a könyv?
A Lélektükör – melyet Monika Mirror írt – a fiatal felnőttkor sebezhetőségéről és útkereséséről mesél egy kendőzetlen, bátor őszinteséggel. A történet középpontjában egy huszonegy éves lány áll, akinek az élete egyetlen nyári éjszakán, a tánctér sűrűjében vesz teljesen új irányt.
A regény azonban jóval több egy egyszerű romantikus kalandnál; sokkal inkább egy mély, belső utazás krónikája. Kendőzetlenül mutatja be, hogy a csalódások és a saját határaink kíméletlen meghúzása miként tesz minket napról napra erősebbé.
Mit jelent a "Lélektükör"?
A könyv címét adó jelenség egy ritka, sorsszerű összekapcsolódást takar. Olyan különleges kapcsolat ez, amelyben két ember egymásban érzi a saját lelkét. A másik ember puszta lénye, viselkedése és gondolatai tükrözik a sajátunkat, segítve az önismeretet, miközben rávilágítanak a legrejtettebb mélységeinkre és félelmeinkre is. Ez a találkozás motiváló és tanító jellegű, amely által mindkét fél többé válhat.
Miért érdemes elolvasni?
Arra emlékeztet minket, hogy a legfájdalmasabb tapasztalatok is a személyes fejlődésünket szolgálhatják, ha van bátorságunk szembenézni velük.
Arra inspirál, hogy megtaláljuk magunkban azt az éltető erőt és bátorságot, amellyel képesek vagyunk kiállni önmagunkért.
Rávilágít arra, hogy sosem vagyunk egyedül a küzdelmeinkkel, és hogy a papírra vetett gondolatok átsegíthetnek ott is, ahol az ész és a szív csődöt mond.
Hol érhető el?
A könyv már a legnagyobb globális terjesztőknél is megvásárolható, így bármilyen eszközön azonnal olvashatod! Válaszd ki a számodra legkényelmesebb platformot:
A hangok színei – a Stonecrops „Szinesztézia” lemezének újramegjelenése
Megjelenés: 2026. május 1. · Stonewell Productions
A Stonewell Productions büszkén jelenti be, hogy a marosvásárhelyi Stonecrops zenekar második stúdióalbuma, a Szinesztézia, 2026. május 1-jén globális digitális streamingre újra megjelenik a StArt kiadó gondozásában. A zenekar első nagylemeze, a Várj 2018-ban jelent meg.
Ez a lemez nem csupán egy második album, hanem egy erős szándéknyilatkozat. Egy olyan hangzásvilág megteremtése, amely a klasszikus rock, a pszichedelia és a modern érzékenység határán táncol, miközben egy rendhagyó jelenség, a szinesztézia – azaz az érzetek keveredése – köré épül.
🎸 Egy zenekar, ami nem olvad be
A Stonecrops 2016-ban indult Oli Steel (ének) és Buzán Emil (gitár) duójaként, majd a ritmusszekció bővülésével teljes értékű négytagú zenekarrá nőtte ki magát. Zenei hitvallásuk egyszerű: nem ragadnak le egyetlen stílusban sem. Azt vallják: „nem megragadni egyetlen stílusban”, hanem szabadon keverni a hatásokat.
A Szinesztézia album dalai ezt a szabadságot hivatottak megjeleníteni. A címadó jelenség, a szinesztézia egy olyan mentális állapot, amelyben az egyik érzékszerv által keltett inger automatikusan egy másik érzetet is aktivál. A zenekar ezt az élményt ülteti át a hangokba: a dalok egyszerre szólnak a fülnek és a képzeletnek, pillanatok alatt varázsolva színeket, ízeket, érzeteket a hallgató elé.
„A dalok egyszerre szólnak a fülnek és a képzeletnek, pillanatok alatt varázsolva színeket, ízeket, érzeteket a hallgató elé.”
🎬 Hivatalos album teaser (vertical short)
🎧 A kilenc dal – a teljes spektrum
Az album 9 számot tartalmaz. A tracklista:
Nyomod a Gázt
Nélküle Meghalok
Ajtó
Jegy Egy Másik Világba
Te És Én
Selyemruha
Éber Város
Megátkozott Ember
Ki A Fényre
A lemez a pandémia első hónapjaiban született, amikor a zenekar a négy fal közé zárva is töretlenül alkotott. Az online lemezbemutató koncert máig az egyik legemlékezetesebb pillanata a Stonecrops pályafutásának.
🎶 Stonewell Productions: ÚJRAKEVERTÜK 2026
A Stonewell Productions azzal a szándékkal vette szárnyai alá a zenekart, hogy a hazai blues-rock és pszichedelikus rock egyik legerőteljesebb hangját a világ elé tárja. Az újrakevert Szinesztézia digitális kiadása a zenekar iránti elkötelezettség első állomása, amelyet további megjelenések követnek majd.
A lemez 2026. május 1-jétől minden jelentős streaming platformon – Spotify, Apple Music, Amazon Music, Deezer és további szolgáltatók – elérhetővé válik. A megjelenés apropóján a Stonewell Productions és a Stonecrops egy hangulatos videóval is készült, amely a lemez szellemiségét hivatott megidézni:
A Stonewell Productions honlapján megjelent exkluzív interjúban Oli Steel, a zenekar frontembere így fogalmaz:
„Számomra a zene mindig is arról szólt, hogy ne olvadjak be, hanem robbanjak. Már gyerekkoromban sem akartam olyan lenni, mint a többiek, a ruháimat átvarrtam, díszítettem, szétvágtam, festettem… minden apró részlettel azt üzentem: én nem követek senkit, én teremtem a saját világom. A rock és a blues pont ezt adja: minden egyes hang a belső világom része.”
📅 Ne maradj le róla!
Jelöld be a naptáradban: 2026. május 1. Ekkor indul útjára újra a Szinesztézia, most már a világ minden pontján, egyetlen kattintásra.
A Stonecrops zenekar közösségi oldalait és a Stonewell Productions weboldalát érdemes figyelemmel kísérned, mert a tervek szerint a digitális megjelenést követően további izgalmas bejelentések is várhatók.
A rock’n’roll nem halt el – maximum új érzékszerveket növesztett. Halljad a színeket, érezd a hangokat. A Stonecrops-szal bárki lehet szinesztéta.
A Stonewell Productions sajtószolgálati emailje: sajto@stonewellempire.com
The Colours of Sound – Stonecrops’ “Szinesztézia” Album Reimagined
Release: May 1, 2026 · Stonewell Productions
Stonewell Productions is proud to announce that the second studio album of the Târgu Mureș-based band Stonecrops, Szinesztézia, will be re‑released on May 1, 2026 for global digital streaming under the StArt label. The band’s debut album Várj was released in 2018.
This album is not just a sophomore effort, but a powerful statement. The creation of a soundscape that dances between classic rock, psychedelia and modern sensibility, built around an extraordinary phenomenon: synesthesia – the blending of the senses.
🎸 A band that refuses to blend in
Stonecrops started in 2016 as a duo of Oli Steel (vocals) and Emil Buzán (guitar), then grew into a full four‑piece band. Their musical creed is simple: never stick to a single style. “Don’t get trapped in one genre” – they mix influences freely.
The songs of Szinesztézia are meant to embody that freedom. Synesthesia, the title concept, is a mental state where one sensory input automatically triggers another. The band translates this into sound: the songs speak to the ear and the imagination at once, conjuring colours, tastes and feelings in a heartbeat.
“The songs speak to the ear and the imagination at once, conjuring colours, tastes and feelings in a heartbeat.”
🎬 Official album teaser (vertical short)
🎧 The nine songs – the full spectrum
The album contains 9 tracks. Tracklist:
Nyomod a Gázt (Push the Gas)
Nélküle Meghalok (I Die Without You)
Ajtó (Door)
Jegy Egy Másik Világba (Ticket to Another World)
Te És Én (You and I)
Selyemruha (Silk Dress)
Éber Város (Awake City)
Megátkozott Ember (Cursed Man)
Ki A Fényre (Out to the Light)
The record was born during the first months of the pandemic, when the band kept creating relentlessly while locked up at home. The online album release concert remains one of Stonecrops’ most memorable moments.
🎶 Stonewell Productions: RE‑IMAGINED 2026
Stonewell Productions took the band under its wings to present one of the most powerful voices of Hungarian blues‑rock and psychedelic rock to the world. This digital reissue of Szinesztézia is the first step of a long‑term commitment, with more releases to follow.
From May 1, 2026 the album will be available on all major streaming platforms – Spotify, Apple Music, Amazon Music, Deezer and many more. On the occasion of the re‑release, Stonewell Productions and Stonecrops have also prepared a special video that captures the essence of the album:
In an exclusive interview published on Stonewell Productions’ website, frontman Oli Steel says:
“For me, music has always been about not blending in, but exploding. Even as a child I didn’t want to be like the others – I altered my clothes, decorated them, cut them, painted them… with every tiny detail I sent the message: I don’t follow anyone, I create my own world. Rock and blues give exactly that: every single note is a piece of my inner world.”
📅 Don’t miss it!
Mark your calendar: May 1, 2026. That’s when Szinesztézia sets out on its journey again, available worldwide with just one click.
Follow Stonecrops’ social channels and the Stonewell Productions website – after the digital release, more exciting announcements are planned.
Rock’n’roll never died – it just grew new senses. Hear the colours, feel the sounds. With Stonecrops, anyone can be a synesthete.
Culorile sunetului – reimaginarea albumului „Szinesztézia” al trupei Stonecrops
Lansare: 1 mai 2026 · Stonewell Productions
Stonewell Productions anunță cu mândrie că cel de-al doilea album de studio al trupei Stonecrops din Târgu Mureș, Szinesztézia, va fi republicat pe 1 mai 2026 pe toate platformele globale de streaming, sub egida casei de discuri StArt. Albumul lor de debut, Várj, a fost lansat în 2018.
Acest album nu este doar o a doua încercare, ci o declarație puternică. Crearea unei lumi sonore care dansează între rock-ul clasic, psihedelie și sensibilitatea modernă, în jurul unui fenomen aparte: sinestezia – amestecul simțurilor.
🎸 O trupă care nu se topește în mulțime
Stonecrops a pornit în 2016 ca un duo format din Oli Steel (voce) și Emil Buzán (chitară), apoi s-a extins la un cvartet complet. Credo-ul lor muzical este simplu: nu rămâne blocați într-un singur stil. „Să nu te agăți de un singur gen” – ci să amesteci influențele liber.
Cântecele de pe Szinesztézia sunt menite să exprime această libertate. Sinestezia, conceptul-titlu, este o stare mentală în care un stimul senzorial activează automat un alt simț. Trupa transpune această experiență în sunet: piesele vorbesc simultan urechii și imaginației, creând culori, arome și senzații în câteva clipe.
„Piesele vorbesc simultan urechii și imaginației, creând culori, arome și senzații în câteva clipe.”
🎬 Teaser oficial al albumului (vertical short)
🎧 Cele nouă cântece – spectrul complet
Albumul conține 9 piese. Lista melodiilor:
Nyomod a Gázt (Accelerează)
Nélküle Meghalok (Mor fără tine)
Ajtó (Ușă)
Jegy Egy Másik Világba (Bilet către o altă lume)
Te És Én (Tu și eu)
Selyemruha (Rochie de mătase)
Éber Város (Oraș treaz)
Megátkozott Ember (Om blestemat)
Ki A Fényre (Ieșirea la lumină)
Discul s-a născut în primele luni ale pandemiei, când trupa a creat neîncetat închiși între patru pereți. Concertul online de lansare a albumului rămâne unul dintre cele mai memorabile momente ale carierei Stonecrops.
🎶 Stonewell Productions: RE‑IMAGINAT 2026
Stonewell Productions a luat trupa sub aripa sa pentru a prezenta lumii una dintre cele mai puternice voci ale blues-rock-ului și rock-ului psihedelic maghiar. Această reediție digitală a lui Szinesztézia este primul pas al unui angajament pe termen lung, urmând alte lansări.
Începând cu 1 mai 2026, albumul va fi disponibil pe toate marile platforme de streaming – Spotify, Apple Music, Amazon Music, Deezer și multe altele. Cu ocazia relansării, Stonewell Productions și Stonecrops au pregătit și un videoclip special care surprinde esența albumului:
Într-un interviu exclusiv publicat pe site-ul Stonewell Productions, solistul Oli Steel spune:
„Pentru mine, muzica dintotdeauna a însemnat să nu mă topesc, ci să explodez. Încă din copilărie nu am vrut să fiu ca ceilalți – mi-am modificat hainele, le-am decorat, tăiat, pictat… cu fiecare detaliu am trimis mesajul: nu urmez pe nimeni, îmi creez propria lume. Rock-ul și blues-ul oferă exact asta: fiecare notă este o bucată din lumea mea interioară.”
📅 Nu ratați!
Notează în calendar: 1 mai 2026. Atunci Szinesztézia pornește din nou la drum, disponibilă în întreaga lume cu un singur clic.
Urmărește canalele sociale ale trupei Stonecrops și site-ul Stonewell Productions – după lansarea digitală sunt planificate și mai multe anunțuri interesante.
Rock’n’roll-ul n-a murit – doar și-a cultivat simțuri noi. Ascultă culorile, simte sunetele. Cu Stonecrops, oricine poate fi sinestezic.
Emailul serviciului de presă Stonewell Productions: sajto@stonewellempire.com
A hazai könnyűzene történetében vannak olyan monumentális alkotások és megkerülhetetlen alakok, akik éppúgy tartják a műfaj pilléreit, mint a klasszikus mesterművek a saját korstílusukét. Schmiedl Tamás, azaz Smici pontosan ilyen ikon. A soproni gyökerű Moby Dick zenekar 1980-as alapításával, majd a műfajteremtő, 1990-es Ugass kutya! és az 1991-es Kegyetlen évek lemezekkel ő és zenésztársai nemcsak meghonosították, hanem csúcsra is járatták a hazai thrash metalt.
Smici a hazai thrash metal legendás alakja, a Moby Dick alapító frontembere, énekese és gitárosa. A magyar zenei élet egyik legmeghatározóbb, lassan négy és fél évtizede aktív pillére. Személyesen nagyjából 25 éve, a kétezres évek elején ismertem meg, és számomra azóta is az egyik leginspirálóbb személyiség a szakmában. Kivételes zenei munkássága és emberi hozzáállása generációk számára jelent hivatkozási pontot.
Smici
1. A kezdetek és az önképzés
A nyolcvanas években, amikor indultatok, még nem igazán volt könnyűzenei oktatás itthon, pláne nem a keményebb műfajokban. Hogyan tanultatok meg játszani egy olyan stílusban, ami akkoriban Magyarországon még szinte egyáltalán nem volt széles körben elterjedt?
- A mai generációknak az internet korában, amikor szinte mindenhez hozzá lehet férni, kották, gitáros videós oktatóanyagok, nehéz elképzelni, hogy nem mindig volt ez így. Sőt szinte sehogy, főleg a vasfüggöny idejében. Még a zenéket is nehéz volt beszerezni, ha valakinek a haveri körből sikerült hozzájutni német vagy amerikai metal vagy thrash zenékhez vagy külföldről behozni egy-egy albumot, akkor az kézről kézre járt. Többnyire hallás után, füllel szedtük le a riffeket, a szólókat és sajátítottuk el a műfaj lényegét és jellemzőit. Emlékszem az egyik havernak volt egy olyan hordozható, talán MK-27 vagy valahányas kazettás magnója, amivel le lehetett lassítani a zenét és így könnyebb volt a hangokat kihallani. Igaz a lassítás miatt mélyebb lett a zene és le kellett hangolni hozzá a gitárt, de mégis könnyebb volt, sokat segített. A hazai kedvenc zenekaraink koncertfelvételeiről a közönségzajból próbáltuk kiszűrni, kihallani, hogy mit játszik a zenekar és később bebizonyosodott, hogy elég jól sikerült, de lehet vagy ezerszer meg kellett hallgatni. Nem volt egyszerű így új dolgokat tanulni, mindenképpen lassabban ment, mint manapság, de megvolt ennek is szépsége és haszna! A fülünk, hallásunk például sokat fejlődött.
2. A színpadi jelenlét
Magam is voltam jó pár koncerteteken – volt, hogy rajongóként a küzdőtéren, és volt, hogy ti a nagyszínpadon, mi pedig egy másikon léptünk fel ugyanazon a fesztiválon, de sosem hagytam ki a bulitokat. A színpadi jelenlétet ma sem nagyon oktatják, (bár én jelenleg épp ezen a területen is mentorálok fiatalokat). A ti időtökben voltak „önjelölt öregek”, akiktől el lehetett lesni ezt a fajta kiállást, vagy inkább a nemzetközi nagyok vidóiból tanultatok?
Példaképekből mindig akadt bőven, régen és most is, hazai és nemzetközi szférából egyaránt, akiktől rengeteg mindent lehet tanulni és magadba szívni. Mi magunk is zenerajongók vagyunk és inspirálnak minket a jó zenék és zenészek, előadók. Nyilván van aki a személyiségéből adódóan vagy a vele született rátermettség révén könnyebben feltalálja magát a színpadon, de meg is lehet szokni, alkalmazkodni és rengeteget tanulni, fejlődni. Ha jönnek a sikerek és érzed a közönség támogatását, akkor ahogy nő az önbizalom, úgy jönnek a dolgok maguktól. Néha egész őrültségekre is képes az ember, hogy nem ismersz magadra. Az biztos, hogy a színpadon átszellemülsz egy más tudatállapotba kerülsz.
3. Az ember és a frontember
Mivel többször beszélgettünk személyesen is, nem tudom figyelmen kívül hagyni a tényt, hogy az egyik legkedvesebb ember vagy, akit valaha megismertem. A színpadon viszont kemény vagy, mint az acél. Ez egy tudatos „színpadi szerep”, vagy a személyiségednek egy olyan oldala, ami ott tudsz megmutatni igazán?
Na ez az az átszellemülés, amit az előbb említettem. Nem kifejezetten tudatos, inkább ösztönös. Megtanultam, hogy néha fontos mosolyogni is, ha az emberek szívét is meg szeretnéd hódítani, de ez a műfaj megkíván egy szigorű előadásmódot, mert nem lesz hiteles a mondanivaló. Sokan, akik csak az albumainkat hallgatva a hangom alapján ismernek, sokszor azt hiszik egy emberevő vadállat vagyok, aztán amikor személyesen találkozunk és beszélgetünk rádöbbennek, hogy egy kenyérre kenhető barátságos ember vagyok.
4. A tanítás művészete
Tudom, hogy hosszú évekig tanítottál is – nem egy barátomat is oktattad, akikkel akkoriban együtt zenéltem. Ez egy rendkívül értékes és nemes dolog. Magam is azt vallom, hogy a hivatalos zeneiskolai oktatás nem pótolja azt, amit egy színpadi tapasztalattal rendelkező előadótól tanulhat egy ifjú tehetség. Hogyan jött a tanítás ötlete, és jelenleg is foglalkozol még vele? Van olyan tanítványod, akit kiemelnél a rendkívüli sikerei vagy a figyelemre méltó fejlődése miatt?
Nyilván a tanítás egyfajta munka és az ember azért dolgozik, hogy pénzt keressen vele és ha már van egy ilyen tudás a birtokodban, akkor inkább ezzel, mint lapátolással vagy zsákcipeléssel foglalkozz, hiszen egy gitárosnak vigyázni kell az ujjaira és a zeneoktatás ideális kiegészítő tevékenységnek tűnt. Emelett természetesen jó érzés átadni a tudásodat, látni mások fejlődését, de kapcsolatok, barátságok is alakultak ki a gitárórák révén. Szóval elkezdtem és megszerettem! Nagyon sokág csináltam és voltak időszakok, amikor rengeteg tanítványom volt, aztán annyira megsokasodtak a teendőim, a zenei tevékenységemhez fűződő feladatok és munkák, hogy abba kellett hagynom, nem volt rá időm és energiám se maradt. Azonban teljesen nem maradt ki az életemből, mert a fiam Balázs vette át tőlem a stafétabotot, már régóta ő adja a gitárórákat. Sokan lettek az akkori tanítványokból zenészek, akik a mai napig aktívak, mindenkit nem tudok felsorolni, nem is mindenkiről tudom, hogy mi van vele manapság, de pár név, aki hirtelen eszembe jut: a Dalriadából Matyi (Németh-Szabó Mátyás) vagy Paduts Laci aki a Sunscreen-ben, ma a Grunge Acousticban zenél vagy Kovács Geri (Beton Hofi) Bércesi Dani (Pair o' Dice)
5. Apának és mentornak lenni
Néhány próba erejéig volt alkalmam együtt játszani a fiaddal, Balázzsal is (aki végül nem a mi zenekarunkban kötött ki). Őt is te tanítottad? Apaként milyen érzés a saját gyermeked mentorának lenni? Okozott ez bármikor konfliktust? Érzelmileg hogyan éltétek meg a közös zenei utat?
Csodálatos dolog amikor a fiadban magadat látod viszont, amikor őt is azok a dolgok érdeklik, ami téged. Eltelt egy kis idő, amíg a zenész véna megmutatkozott, amit én mindig is vártam és reméltem, de soha nem erőltettem. Sok mindent mutattam neki gitáron is, but inkább a szemléletet próbáltam átadni, mitől lesz valami érdekes, jó és profi. Dalszerzésben is igyekeztem átadni a tapasztalatokat, hogyan gondolkodjon, mitől működik egy dal igazán. Jó tanítványnak bizonyult, azóta már bizonyított gitározásban és dalszerzésben is! Jól tudunk együtt dolgozni, nincs generációs probléma. Ez sok más zenekarban is működik, persze nem mindig értünk mindenben egyet, de ez így van rendjén. Meg tudjuk beszélni vagy elfogadni a másik elképzelését, véleményét.
6. Generációk és média
Amikor a kétezres években személyesen megismertelek, már vagy 20 év állt a hátad mögött... hihetetlen belegondolni, hogy azóta eltelt újabb 25 év! Mennyit változott a média és az iparág ez idő alatt? Mennyire volt nehéz alkalmazkodni, és követni a különböző korszakok változásait?
45 év nagyon hosszú időszak és az idővel minden változik és muszáj alkalmazkodni, akár nehéz akár nem! Az új dolgok sokszor nem megnyugtatóak, nem is mindig szimpatikusak, azért is mert ismeretlen. Újratervezést igényelnek, új dolgokat kell megtanulni és nem tudod hogyan boldogulsz majd vele. Én mindig próbáltam alkalmazkodni és felvállalni a kihívásokat, úgy érzem nem ragadtam le a múltban. Fontosnak tartottam az "életben maradáshoz" az új dolgok befogadását és elsajátítását.
7. Üzenet a jövőnek
Mit üzennél azoknak a fiataloknak, akik most veszik először a kezükbe a gitárt?
A zenélés nagyon jó dolog, sokat ad az élethez, a boldogsághoz. A gitár egy csodás és gyönyörű hangszer, kezdetben sok kitartást kíván, hogy eljuss arra a szintre, amikor már élvezni tudod a saját játékodat, de ha megszereted, az általában egy életre szól. Fontos, hogy tanuld meg jól behangolni a gitárt és ha kézbe fogod, mindig az legyen az első dolgod! A legegyszerűbb dolgokkal kezdj és azokat próbáld precízen, tisztán eljátszani! Egy boci-bocit se midegy, hogyan játszol el! A tempó nagyon fontos, ezért már az elején próbálj közbe-közbe metronómra gyakorolni, hogy kialakuljon a pontosság iránti érzék.
8. A végszó
Végezetül: Te is azt vallod, hogy a rock örök és elpusztíthatatlan?
Mindig is vallottam és hittem benne, de a mai világ fejlődési irányát látva néha elbizonytalanodom... de hogy jobban értsd mire gondolok, a rock valamilyen formában biztos lesz, az érzés, a lázadás, mindig ott lesz a zenében, de könnyen lehet, hogy már nem gitárokkal fogják játszani... A mi életünkben viszont még biztos kitartanak a gitárok!
Egy Korszak Lenyomata: Zárógondolatok
Smici gondolatai hűen tükrözik azt a fajta fegyelmezett, már-már klasszikus zenészeket idéző alázatot, amellyel a hangszeréhez, a szakmájához és a közönségéhez viszonyul. Egy olyan korban, ahol a zene sokszor eldobható fogyasztási cikké válik, a Moby Dick frontembere emlékeztet minket a kitartás, a hallás utáni tanulás és a hiteles színpadi jelenlét felbecsülhetetlen értékére.
Akár a thrash metal aranykoráról, akár az új generációk – köztük saját fia, Balázs, vagy a hazai könnyűzene ma már ismert alakjai – mentorálásáról van szó, életműve ékes bizonyítéka annak, hogy a zene iránti szenvedély generációkon átívelő örökség. Lehet, hogy a lázadás új formákat ölt, de amíg ilyen kaliberű, valódi acélból kovácsolt alkotók adják tovább a lángot, a rock szellemisége valóban elpusztíthatatlan marad.
„Nem beolvadni akarok, hanem robbanni” – Exkluzív interjú Oli Steellel
„Nem beolvadni akarok, hanem robbanni”
EXKLUZÍV INTERJÚ OLI STEELLEL
Hivatalosan is bejelentjük: szerződtünk a Stonecrops zenekarral, mostantól a Stonewell Productions képviseli őket!
Ez egy riport a Stonecrops frontemberével, Oli Steellel. Ismerjétek meg közelebbről a formációt, akikkel közösen indítjuk be a falakat rengető blues-rock úthengert.
Kérdez: Atomm | Válaszol: Oli
A hang és a stílus
Oli, őszintén... 2026-ban, amikor minden a gépi alapokról meg a TikTok-loopokról szól, te kiállsz a színpadra, és olyat énekelsz, hogy megreped a vakolat. Valódi csoda ez a rock-blues vonal egy ilyen ifjú hölgytől. Hogyhogy ezt az utat választottad, a falakat rengető blues-rockot, és nem azt, amit a legtöbb korabelid?
Oli:
Számomra a zene mindig is arról szólt, hogy ne olvadjak be, hanem robbanjak. Már gyerekkoromban sem akartam olyan lenni, mint a többiek, a ruháimat átvarrtam, díszítettem, szétvágtam, festettem… minden apró részlettel azt üzentem: én nem követek senkit, én teremtem a saját világom. A rock és a blues pont ezt adja: minden hang, minden torzítás, minden sikoly dühből, szenvedélyből fakad, és mindenki érzi, amikor a falak repednek tőle.
A dühöm nem destruktív, hanem életet ad a hangomnak, az energiámnak, mindennek, amit kiadok magamból. Én nem akarok beolvadni, és nem érdekel, ki mit gondol. Minden mozdulatom, minden hangom azt üzeni: itt vagyok, ez vagyok és ha nem tetszik, nézz máshova…
És a dalszöveg… az számomra legalább annyira fontos, mint maga hang. A mostani stílusokban minden szar össze van mixelve, és gyakran egy négykézláb gondolatmenet sincs a sorok mögött. Ha el kellene mondanom, miről szól az épp hallott dal, sokszor nem tudnám, mert csak 2–3 szót ismételnek, ami rímel egymással, a közönség könnyen megtanulja, és senki nem gondolkodik. Én viszont szeretek gondolkodni, sőt, túlgondolni dolgokat, és azt akarom, hogy a hallgató is kapjon valamit, ami nem csak a fülét, hanem az agyát és a szívét is megérinti.
A gyökerek & A kémia
Mesélj kicsit a kezdetekről. Hogyan indult el a Stonecrops sztori, és mi volt az a legelső szikra vagy közös élmény, ami után azt mondtátok: "Igen, ez az a vintage hangzás, amit keresünk"? Nagyon átjön az egység a felvételeken. Hogyan alakult ki a mostani felállás? Kellett hozzá sok "keresgélés", vagy viszonylag hamar egymásra találtatok azokkal a srácokkal, akikkel most vibrál a színpad?
Oli:
Ez nem az első banda, amiben énekelek, de az irány mindig is erre a nyers, vintage hangzásra és energiára mutatott. Az első próbálkozás az Old School Experience volt, ahol feldolgozásokat játszottunk, Jimi Hendrix, Creedence Clearwater, Black Sabbath, Beatles… aztán a banda szétment. A dobos visszatért gitárhoz, és duóban folytattuk, Steelwings néven.
Ekkor kezdtem el kísérletezni saját dalokkal, és amikor már három nóta összeállt, 2016-ban megszületett a Stonecrops, kiadva néhány feldolgozást és három saját dalt Beginnings címen. Eleinte még duóként működtünk, majd csatlakozott hozzánk a ritmusszekció, és ekkor kezdett igazán életre kelni a banda hangzása. Innen indult a Várj lemez, majd a Szinesztézia.
A COVID alatt megszületett a Fényéhség, egy konceptalbum, ami egyszerre tükrözi az akkori problémákat és az emberiség örök küzdelmeit: háborúk, elidegenedés, párkeresés, életcélkeresés, élet és halál. A lemezt bakeliten adtuk ki, és kézzel fogható, olvasható sztori is tartozik hozzá, hogy ne csak hallgasd, hanem érezd és láthasd is a történetet.
A tagcserék persze folyamatosak voltak, és a ritmusszekció többször változott, mire eljutottunk a jelenlegi felálláshoz. A gitáros és én vagyunk a banda alapkövei.
"A dühöm nem destruktív, hanem életet ad a hangomnak, az energiámnak, mindennek, amit kiadok magamból."
Az alkotás
Mi nálatok a dal-szerzési mechanizmus? Egy dögös riffből indul ki minden a próbateremben, vagy te hozod a szövegeket/dallamokat, és köré építitek azt a masszív zenei falat?
Oli:
Nálunk a dal-szerzés sosem egy szabály szerint megy, és épp ez a legjobb benne. Van, hogy egy dögös riff születik meg, és arra építjük fel a teljes dal falát. Máskor az egész instrumentális dal összeáll, de még nincs konkrét szöveg, és hirtelen bevillan valami kép a fejemben, akkor leírom, és onnantól már minden darab a helyére kerül.
Néha nekem jön egy akkordmenet, ráhúzom a szöveget, és a gitáros megbolondítja valami riffel, ami teljesen új irányt ad. A próbateremben pedig mindenki hozzátesz egy kis fűszert a saját világából, és ebből lesz az a masszív, élő fal, amit a közönség hall. Ez a folyamat sosem kiszámítható, de pont ez az, ami izgalmassá és igazán Stonecropsossá teszi a zenénket.
A közönség
Ha körbenézel a koncerteken, kiket látsz az első sorokban? Meglepődsz néha a korosztályon, vagy pont azt a réteget éritek el, akiket célba vettetek?
Oli:
Hát, nem a legfiatalabbak állnak az első sorokban, és ez néha elszomorít. De nem adjuk fel, van még remény. Mi nem célozunk meg senkit konkrétan, nem egy korosztálynak játszunk. Mindenkit megszólítunk, akit elérünk az marad, figyel, átérzi, osztozik az érzésben, és pontosan ez a lényeg. Nem számít, hány éves vagy, ha a zenénk megfog, már részese vagy a történetnek.
A Moving in Circles EP-n hallatszik, hogy nem "túlszerelt", steril anyag lett, hanem van benne egyfajta élő lélegzés. Mennyire volt cél nálatok, hogy megőrizzétek a stúdióban azt a nyers energiát, ami a koncerteken is megvan?
Oli:
A Moving in Circles EP egy mini koncert volt számunkra. Nagyon dolgoztunk azon, hogy a négy dal összefolyjon, hogy amikor először hallod, ne tűnjön fel, hol ér véget az egyik, és hol kezdődik a másik. Innen jön az a nyers, élő feeling, mert egyben vettük fel, egyszerre, körben állva… tényleg, moving in circles.
Ez más albumoknál is ugyanígy van: a hangszereket egyszerre vesszük fel, mert csak így jön át az az élet, az energia, ami igazán mozgat minket, és ami nem vesz ki semmit a dalokból. Ezért sem szeretjük a túl steril, túlszerelt anyagokat - nem tudnám jól érezni magam egy olyan lakásban sem, ahol még a „fing is szögre van akasztva”, bocs, de ez a legtalálóbb példa. (Háhá)
A zene is ilyen: maradjon benne a lélek, essen jól benne maradni, és érezzem, hogy itt minden hang, minden rezdülés él és lélegzik.
Szövegvilág
Miről mesél nekünk a Moving in Circles? Vannak benne visszatérő szimbólumok vagy személyes történetek, amiket fontosnak tartasz megosztani a hallgatókkal?
Oli:
A Moving in Circles-ben van düh, félelem, tenni akarás, és az a bizonyos „baszok a világra” érzés is. Nem szeretném túlmagyarázni, a dalokat meg kell hallgatni, és mindenki maga dönti el, mit üzen neki. Ez a lényeg: nyers, őszinte, és mindenkiben mást indít el, de ha figyelsz, érzed, hogy nem hazudtunk semmit.
Példaképek és inspiráció
Ha választanod kellene három olyan előadót (akár a múltból, akár a jelenből), akik a legnagyobb hatással voltak a te énekhangodra és előadásmódodra, kik lennének azok?
Oli:
Ez talán a legnehezebb kérdés az egészből. Szerintem az inspirációk időszakokból jönnek: mindenhonnan, mindenkitől egy kicsi, de konkrét példakép, akit 100%-ban követnék, nincs. A Beatlesből vettem át bizonyos dallamvilágot, a Pink Floydból a hangulatokat. Chris Cornell hatalmas hatással volt rám, Corey Taylor sokszínűsége… ahogy a melodikus dallamokat és az ordibálást random váltogatja, az zseniális.
A modernebb előadók közül Taylor Momsen a kedvencem, mint korombeli énekesnő: semmi cukormáz, ez vagyok én, ha tetszik, jó, ha nem, mehetsz tovább. És persze a Creedence Clearwater Revival, Doors, Zeppelin.. is sokat rakott hozzá a stílusomhoz és a feelinghez. Szóval igazából ez egy megválaszolatlan kérdés, mert minden pillanatban más arcát látom az inspirációnak.
A jövő
Most, hogy az EP kikerül a világba április 7-én, mi a következő lépés? Van már készülőben egy nagylemez, vagy most inkább a turnézásra és a közönséggel való találkozásra fókuszáltok?
Oli:
Ez baromi nagy falat volt, hogy a fejemet adtam az angol szövegek írására, de elkezdtük, csináljuk. Nagy mérföldkő, mert így sokkal több embert tudunk megszólítani, és többen értik majd, miről éneklek valójában. Bár volt rá visszajelzés, hogy néhányan (külföldiek) megvették a lemezünket, fogalmuk sem volt, miről szólnak a dalok, de ettől függetlenül nagyon tetszett nekik, ez is mutatja, hogy a hangulat és az energia önmagában is működik.
Nemrégiben írtunk egy új dalt, érdekes témával, és a fejemben már klip is van hozzá. Ezt szeretnénk stúdióba vinni. Emellett hamarosan összedobunk egy szezonnyitó koncertet Marosvásárhelyen. Célunk, hogy minél több színpadon megforduljunk, olyan emberekkel találkozzunk, akik ugyanazzal a nyers, élő energiával működnek, mint mi. A turnézás, a közönséggel való találkozás és az új dalok kiadása mind része annak, hogy a Stonecrops élő és lélegző maradjon.
Egy dolog már most biztos a közös munka kapcsán:
Sokat fogtok még erről a tehetséges erdélyi bandáról hallani!
Mély megrendüléssel értesültünk róla, hogy 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító.
A magyar irodalmi élet egy olyan kiemelkedő alakját veszítettük el, akinek szavai, fordításai és szellemisége
pótolhatatlan űrt hagynak maguk után.
Munkássága generációknak mutatta meg nyelvünk és az angol irodalom rejtett mélységeit. A StArt Kiadó közössége
tisztelettel és hálával adózik életműve előtt. Emlékét és alkotásait megőrizzük, szellemi öröksége mindannyiunk számára
példaértékű marad.
